OPPENHEIM LAW_POINT   
A PERINDÍTÁS ILLETÉKKOCKÁZATA A MÚLTÉ
  • Bevezetés
  • Az új Pp. alkalmazásának anomáliái
  • A keresetlevél visszautasításának "költsége" az eddigiekben
  • Az új szabályozás és annak indokai
 


Bevezetés
 


Hosszú évek után ismét illetékmentes lesz a polgári peres eljárás azokban az esetekben, ha a bíróság a keresetlevelet visszautasítja vagy az eljárást utóbb azért szünteti meg, mert a keresetlevelet annak előterjesztését követően vissza kellett volna utasítani. Az illetéktörvény módosítását tartalmazó törvényt nemrégiben fogadta el az Országgyűlés, amelynek a polgári peres eljárásoz kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség szempontjából releváns rendelkezései 2018. november 24. napján hatályba is léptek.


Az új Pp. alkalmazásának anomáliái
 


A 2018. január 1. napjától hatályos új polgári perrendtartás (új Pp.) a korábbinál jelentősen szigorúbb alaki és tartalmi követelményeket ír elő a bíróságok eljárását kezdeményező keresetlevelekkel (és egyéb iratokkal) szemben, amely követelményeknek időnként még a leginkább felkészült és körültekintő jogi képviselők sem tudnak maradéktalanul eleget tenni. Ennek oka elsősorban az, hogy az új polgári eljárási törvénynek egyelőre nincs olyan gyakorlata, amely az egyes vitás eljárásjogi kérdések megválaszolása során akár a felperesek és jogi képviselőik, akár a bíróságok számára iránymutatásul szolgálhatna.


A keresetlevél visszautasításának "költsége" az eddigiekben
 


A keresetlevél visszautasítása esetén mindig is lehetőség volt arra, hogy a felperes azt - annak érdekében, hogy joghatásai fennmaradjanak - újra beterjessze. Mindeddig azonbn érzékelhető következménye volt annak, ha egy keresetlevél nem felelt meg az új Pp. sokszor nehezen beazonosítható követelményeinek. Az illetéktörvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy abban az esetben, ha bíróság a keresetlevelet visszautasítja, a felperes a teljes eljárási illeték 10%-át köteles megfizetni a „sikertelen” eljárás mérsékelt illetékeként. A számok nyelvére lefordítva ez az összeg – a pertárgy értékéhez és az illeték minimális és maximális összegéhez igazodva – legalább ezerötszáz és legfeljebb százötvenezer forint lehetett.


Az új szabályozásról
 


Az illetéktörvény friss módosításának eredményeként 2018. november 24. napjától azonban már a pereskedni kívánóknak ezzel az „illetékkockázattal” nem kell számolniuk: a jogalkotó ugyanis a visszautasítás (és ezzel összefüggésben, szűk körben a permegszüntetés) esetére nézve eltörölte a 10%-os mérsékelt illetékfizetés kötelezettségét. A jövőben tehát azokban az esetekben, amelyekben a bíróság a keresetlevelet mint a Pp. rendelkezéseinek meg nem felelőt visszautasítja, az eljárás illetékmentes lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a továbbiakban nem az eljárást kezdeményező felpereseknek kell viselniük az új Pp. alkalmazásához kapcsolódó anomáliák (anyagi) kockázatát.

Mivel a jogalkotó az új illetékszabályozásnak a már megindult eljárásokhoz való viszonyáról kifejezett módon nem rendelkezett, kérdés volt, hogy vajon az új illetéktörvény a már megindult eljárásokban is alkalmazandó-e. A Kúria ennek kapcsán úgy foglalt állást, hogy „amennyiben az ügy 2018. november 23-án vagy azt megelőzően indult, de a keresetlevél visszautasítására az Itv. 2018. november 24-én hatályba lépett módosítását követően kerül sor, úgy az eljárás a visszautasítás folytán illetékmentessé válik”. Vagyis nem a keresetlevél előterjesztésének, hanem a visszautasító végzés meghozatalának az időpontja az irányadó az illetékkötelezettség tekintetében.

Az új szabályozást a hírek szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke propagálta, mivel a birosag.hu beszámolója szerint úgy ítélte meg, hogy „a visszautasítással járó illetékfizetési kötelezettség felesleges terheket rótt az új polgári perrendtartás szabályai között még nehezen eligazodó ügyfelekre, akadályozva a bírósághoz fordulási jog érvényesülését”.

Az illetéktörvényt módosító új törvény indokolása így fogalmaz: „A 2018. január 1-jétől hatályba lépett Pp. [...] újfajta szabályozási koncepció[ja] alapján sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy a beadvány alaki kellékei hibásak, hiányosak, mindemellett a mérsékelt illeték megfizettetésével összefüggő bírósági, adóhatósági adminisztratív terhek aránytalanul magasak a mérsékelt illetékből származó bevételhez képest.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a mérsékelt illeték jogintézménye önmagában nem ösztönzi a feleket a hiánytalan, elbírálásra alkalmas beadványok előterjesztésére. Ilyen körülmények között tehát indokolatlan a mérsékelt illeték jogintézményének fenntartása.