A pandémia, illetve annak kapcsán hozott, a társadalmi érintkezés korlátozására irányuló intézkedések számos vállalkozást állítottak és állítanak kihívás elé.

Amennyiben a társadalom szabad mozgásának korlátozása hosszabb ideig elhúzódik, vállalatvezetőként fel kell készülni az üzleti környezet átmeneti, számottevő, bizonyos szektorokban akár drámai változására és az ilyen helyzetben való döntéshozatalra: ez pedig mind a jogi megítélés és minősítés szempontjából eltér attól, ami a „rendes üzletmenetben” megszokott.

Az alábbiakban néhány különösen fontos társasági jogi kérdést veszünk górcső alá, a vállalatvezetők döntési kompetenciái, döntési mércéje és esetleges felelősségük kapcsán.

Miért van ennek jelentősége a pandémia kapcsán? Megváltozik talán a vállalatvezetők feladata a vállalatvezetésben?

Nem, a vállalatvezetők feladata természetesen nem változik, de tevékenységük, adott döntéseik megítélése és annak jogi értékelése számottevően megváltozhat.

Mik lehetnek a legfontosabb hangsúly-eltolódások a vállalatirányítás kereteiben a mostani válsághelyzetben?

Mindenekelőtt, a válsághelyzet számos, a rendes üzletmenettől eltérő, nem szokványos helyzetet eredményez, így rendkívüli napirendi pontok kerülhetnek elő a vállalat életében és menedzsmentjének ülésein. Különös gondot kell fordítani arra, hogy mind a tulajdonos, mind a felügyelő bizottság – amennyiben ilyen testület a vállalatnál működik – időben és megfelelő mértékű információt kapjon, továbbá még az is megvizsgálandó a rendes üzletmenettől eltérő döntések esetében, hogy a vállalat statútumai szerint a döntéshozatalba bevonandó-e a tulajdonos a legfőbb szerv összehívása útján. 

Vannak olyan esetkörök, amiket meg is lehet nevezni?

A főtevékenység gyakorlását, a likviditást, vagy a tőkehelyzetet nagyban befolyásoló döntések, körülmények általában olyan témakörök, amelyek tulajdonosi beavatkozást tehetnek szükségessé, így ezen esetekben megfontolandó és vizsgálandó, hogy mikor és milyen terjedelemben szükséges a tulajdonosokat informálni, illetve hogy a vállalatirányítási döntés kapcsán össze kell-e hívni a vállalat legfőbb szervét.

A társaságnál bejáratott protokoll szerint történik a felügyeleti szervek, illetve a tulajdonos értesítése, szükség esetén a közgyűlés összehívása. Mennyiben jelent a mostani helyzet változást?

A mostani helyzet nem azt jelenti, hogy a bejáratott vállalatirányítási protokollokon változtatni kell, mindössze azt, hogy annak alkalmazása során alaposabban kell elemezni és megvizsgálni, hogy a protokoll szerint mely szerv hogyan informálandó és mi az a pont, amikor nem kerülhető el, hogy a döntésbe bevonódjon.

Mivel járhat, ha a döntés során a vállalatvezetés nem tartja be az Alapszabály rendelkezéseit, vagy ügyrendjeit, vagy egy, a menedzsmentre vonatkozó tulajdonosi döntést?

A vezető tisztségviselő aktusa ebben az esetben magával vonhatja azt, hogy a döntéséért felelősséggel tartozik a társaság felé, amennyiben a szabálytalan döntés meghozatalával kárt okoz.

A vállalatunk vagyona stabil. A válság nálunk inkább csak likviditási problémákban mutatkozik eddig. Ennek lehet relevanciája a vállalatirányítás kapcsán?

Igen, nagyon is. A likviditási problémák a fizetőképesség megrendülését eredményezhetik. Márpedig a fizetőképesség megrendülése esetén a menedzsment döntései a vezető tisztségviselők felelőssége szempontjából alapjaiban esik más megítélés alá.

Mit jelent az, hogy a menedzsment döntéseinek megítélése alapvetően megváltozik?

Azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalat fizetőképessége oly módon rendül meg, hogy előreláthatóan esedékes fizetéseit nem tudná teljesíteni, úgy a vezető tisztségviselőknek nem kizárólag a vállalat érdekében kell tevékenykedniük, hanem a hitelezők érdekeit is figyelembe kell venniük.

Ki számít hitelezőnek?

Bárki, aki elvben egy felszámolási eljárás során alappal jelenthet be igényt a felszámolás alá került vagyon kapcsán.

Mi történik, ha a vezető tisztségviselő nem veszi figyelembe a hitelezői érdeket?

Ebben az esetben személyes felelőssége állhat fenn, feltéve, hogy a vállalat felszámolás alá kerül és a felszámolási vagyon nem nyújt kielégítést a hitelezői tartozásokra.

A mi vállalatunk elegendő vagyonnal rendelkezik, tőkehelyzete rendezett, saját tőkéje magas. Előfordulhat egyáltalán fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet egy ilyen vállalatnál?

Igen, előfordulhat. A magyar társasági jog nem a vagyon, hanem a likviditási helyzet alapján ítéli meg egy vállalat fizetőképességét és az említett megváltozott döntési helyzet és felelősség is a likviditási helyzethez igazodik.

Milyen lépéseket kell tennem, milyen módszereket kell alkalmaznom, hogy ezt a helyzetet felismerjem?

Erre nagyon nehéz általános választ adni, de a cash flow helyzet monitorozása, valamint folyamatos rövid távú cash flow tervek, ezzel kapcsolatos előrejelzések készítése mindenképp indokolt. Ugyanakkor teljes és pontos válasz csak a vállalati könyvek mélyebb ismerete és a cég szektorális helyzete alapján adható, a magyar bírói gyakorlat ugyanis meglehetősen pragmatikus és esetre szabott.