Május 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben a videomegosztó platformokra vonatkozó új szabályozás, konkrétabban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény aktuális módosítása. A jogszabályi revízió apropója a 2018 végén módosított audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló (ún. AVMS) irányelv egyes szabályainak a hazai jogrendszerbe történő átültetése volt.

Tény, hogy a videotartalmak fogyasztásában egyes internetes szolgáltatások már rég felzárkóztak a televízióhoz, sőt bizonyos korosztályokban már le is nyomták azt. A klasszikus médiaszabályozásokhoz képest ugyanakkor ezek az internetes szolgáltatások alulszabályozottak, ami leginkább globális jellegüknek, a technikai fejlődés és a tartalomfogyasztási szokások változásának dinamikájának, és az ezzel összefüggő szabályozási nehézségeknek köszönhető. Az új médiapiaci és egyéb jelenségek (pl. változó médiafogyasztási szokások, az internetes szolgáltatások sajátosságaiból fakadó problémák mint pl. az anonimitás, terrorcselekmények, a fake news terjedése, a politikai eseményekbe történő beavatkozások a közösségi médiák felhasználásával stb.) miatt időről-időre felmerül a szándék, hogy bizonyos szolgáltatásokat jó lenne globális, regionális (pl. EU-szinten megvalósuló) jogilag szabályozni, a szolgáltatók jogi számon kérhetőségét (értsd: szankcionálását) erősíteni és megkönnyíteni. Aligha árulok el meglepetést azzal, hogy az új szabályozás is ebbe a sorba illeszkedik.

A 2018-as AVMS irányelv-módosítás többek között abban gurított újat, hogy a korábbi szabályozást meghaladva és a korral haladva a médiajog szabályozási körébe vonta többek között az olyan online szolgáltatásokat is, ahol a szolgáltatás üzemeltetője úgy biztosít hozzáférést a felhasználók által készített videókhoz, hogy azok tekintetében legfeljebb egy limitált szervező-rendszerező feladatot végez a médiaszolgáltatókra jellemző és tőlük elvárt szerkesztői felelősség nélkül (pl. Youtube vagy Facebook).

Az új szabályozás alapján az internetes videomegosztó platformokra is kötelezővé válik pár olyan előírás, ami korábban vagy csak a hagyományos tartalomszolgáltatásokra vonatkozott, vagy amelyeknek az ilyen szolgáltatások körében történő érvényesítése speciális szabályozást igényelt (pl. kiskorúak védelmének biztosítása, bűncselekménynek minősülő tartalmak terjesztésének megakadályozása, a tárhelyszolgáltatókhoz hasonló felelősségi szabályok bevezetése, spéci panaszkezelési eljárások bevezetése, reklámszabályok egyértelműsítése és kiterjesztése az ilyen platformokra, felelősségi kérdések tisztázása). 

A videómegosztóplatform-szolgáltatást a médiatörvény definiálja: ilyennek minősül minden önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek vagy amely egy elválasztható részének vagy egy alapvető funkciójának elsődleges célja, hogy tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózaton keresztül olyan műsorszámokat, illetve felhasználók által létrehozott videókat juttasson el a nyilvánossághoz, amelyekért a videómegosztóplatform-szolgáltató nem tartozik szerkesztői felelősséggel, és amelyeket a videómegosztóplatform-szolgáltató rendszerez például automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal, különösen megjelenítés, címkézés, sorba rendezés révén.

Az elektronikus kereskedelmi törvény módosításáról szóló 2020. évi XXIV. törvény új szabályait nemcsak a Magyarországon letelepedett videomegosztóplatform-szolgáltatókra kell alkalmazni, de a kisegítő joghatósági szabály szerint az olyan szolgáltatóra is, amely egyik tagállamban sem minősülnek letelepedettnek, de amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy amely egy vállalatcsoport része és egy, ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalat Magyarországon telepedett le.

Ezen az alapon a Youtube és a hozzá hasonló szolgáltatások legalábbis ezen ágazati szabályok alapján valószínűleg nem tartoznak majd a hazai joghatóság alá, mivel a sima elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal ellentétben – amelyekre az elektronikus kereskedelmi törvény pusztán azáltal is alkalmazandóvá válik, ha azok Magyarország területére „irányulnak” – itt egyértelműbb kapcsolat szükséges egy tagállammal. Mivel a Youtube európai központja egyébként Írországban van, ezért  valószínűleg ír joghatóság alá tartozik majd.

A törvény tartalmaz továbbá egy kiegészítő szabályt is, amely szerint amennyiben kérdésessé válik, hogy Magyarország joghatósága kiterjed-e valamely videómegosztóplatform-szolgáltatóra, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul, és ha az Európai Bizottság válasza alapján Magyarország joghatósága fennáll, akkor a Hivatal folytatja eljárását, vagy értesíti az eljáró önszabályozó szervezetet

A törvény egyik lényeges szabálya, hogy a hatálya alá tartozó videomegosztóplatform-szolgáltatásokat elindításuk előtt be kell jelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál, aki közhiteles nyilvántartást vezet ezen szolgáltatókról. A nyilvántartásba vétel ugyan nem feltétele a szolgáltatás elindításának, de mégiscsak egy új adminisztrációs teher, és a szabályok megsértését akár 10 millió forintig terjedő bírsággal is honorálhatja az NMHH.

Egy másik új előírás, hogy a szolgáltatóknak a káros, bűncselekményt megvalósító, életkor-érzékeny és egyéb problémás tartalmak kezelésére, akár utólagos eltávolítására (az előzetes szűrés, moderálás továbbra sem lesz kötelező), és az ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kezelésére köteles hatékony intézkedéseket és eljárásokat bevezetni, ideértve például a hatékony életkor-ellenőrzést (a „kattints ide, ha elmúltál 18 éves” típusú megoldások alighanem kevésnek bizonyulnak majd) és szülői felügyeleti rendszer biztosítását is. Az NMHH elvileg e körben kiadhat majd jogi kötőerővel nem bíró, jó gyakorlatokat ismertető ajánlást is, ami minden bizonnyal hozzájárul majd a jogkövető magatartás szélesebb körben való elterjedéséhez.

A szolgáltatóktól továbbá mostantól ugyanúgy lehet kérni bizonyos tartalmak eltávolítását az ún. értesítési és eltávolítási eljárás keretében, mint már lassan 20 éve a tárhelyszolgáltatóktól, továbbá a szolgáltatók kötelesek lesznek egy sor új szabállyal kiegészíteni az általános szerződési feltételeiket is. Fontos, hogy az új törvény a videomegosztóplatform-szolgáltatók által értékesített reklámokra is kiterjeszti a médiatörvény és az Smtv. reklámokra vonatkozó tilalmait és korlátozásait, és ezen szabályok betartását elő kell írniuk a felhasználóiknak is.

Jogsértés esetén az NMHH Hivatala többféle szankciót is alkalmazhat, ideértve többek között a jogsértés megtiltását, a szolgáltató attól való eltiltását, kötelezettség megállapítását, közlemény vagy határozat közzétételének előírását, a szolgáltatás felfüggesztését, a szolgáltató nyilvántartásból való törlését és akár 100 millió forintig terjedő bírság kiszabását. A szankciók alkalmazásánál a Hivatal a hatósági eljárások során alkalmazott szokásos szempontokat veszi figyelembe (pl. jogsértés súlyossága, ismétlődése, fokozatosság, okozott kár, jogértés piacra gyakorolt hatása, jogsértéssel elért vagyoni előny stb.)

A törvény alapján az önkéntes jogkövetés érdekében a Hivatal együttműködik majd a szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival is, és a meghatározott feltételeknek megfelelő önszabályozó szervezetekkel hatósági szerződést is köthet, amelynek kötelező tartalmi eleme lesz a szolgáltatókra irányadó magatartási kódex is. A jogszabály továbbá meghatározza az önszabályozó szervezetek eljárásának szabályait is.

Az új szabályok 2020. június 12-én lépnek hatályba, ugyanakkor a bejelentési kötelezettség teljesítését leszámítva (amelyre a hatályba lépéstől számított 60 nap áll rendelkezésre) a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatók csak a hatályba lépést követő 150 belül, azaz 2020 november 9-ig kötelesek teljesíteni az új jogszabályi követelményeket.