A magyar jogalkotó a 2019. évi XIII. törvénnyel iktatta a magyar jogrendszerbe a vagyonkezelő alapítványt, ezzel lehetővé téve, hogy alapítvány kifejezetten vagyonkezelési tevékenység folytatására az alapítványi kedvezményezett, illetve kedvezményezettek juttatásban részesítése céljából jöjjön létre. A vagyonkezelő alapítvány szerteágazó gyakorlati alkalmazási lehetőségei közül kiemelendő, hogy általa további jogi lehetőség került a magyar jogrendszerbe a jelentős nagyságrendet elért és egyre szélesebb körben generációváltás előtt álló családi magánvállalkozások és –vagyonok kezelésére, átörökítésére és ezzel értékük megőrzésére.
Vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelési tevékenység folytatására alapítható azzal a céllal, hogy az alapítvány kedvezményezettjét, illetve kedvezményezettjeit (úgymint például az alapító-vagyonrendelőt és családjának tagjait) juttatásban részesítse. Vagyonkezelő alapítvány legalább 600 millió Ft értékű vagyon rendelésével alapítható. A vagyonkezelő alapítvány részére rendelt vagyonon kívül a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelőként is kezelheti az alapító által rendelkezésére bocsátott vagyont. Az alapítvány bizalmi vagyonkezelőként is az alapítvány céljának megfelelően köteles kezelni a vagyont. A vagyon tárgya lehet minden értékkel bíró, forgalomképes dolog, jog, értékpapír, pénz stb.
A családi vagyon alapítvány útján történő kezelése és átörökítése számos előnnyel járhat: bizonyos (elsősorban külföldön fekvő) vagyontárgyak esetén például kiutat biztosíthat az örökösödési adó megfizetése alól; vállalkozásban fennálló tulajdon esetén pedig elősegítheti a vállalkozás egységének megőrzését. Ezáltal az alapítványi vagyonkezelés hozzájárulhat a családi vagyon értékének megőrzéséhez.
A vagyonkezelő alapítvánnyal kapcsolatos legfontosabb döntések meghozatala, úgymint az alapítvány alapító okirata tartalmának és az alapítvány befektetési szabályzatának meghatározása az alapító hatáskörébe tartozik. Az alapító az alapító okiratban dönthet az alapítói jogok alapítvány kuratóriumára történő átruházásáról.
Az alapítvány ügyvezetését, azaz az alapítvány napi ügyeinek intézését és a sem az alapító, sem egyéb alapítványi szervek hatáskörébe sem tartozó döntések meghozatalát a legalább öt természetes személy tagból álló kuratórium látja el, amely az alapítvány alapító okiratának és befektetési szabályzatának megfelelően köteles ellátni feladatát.
Vagyonkezelő alapítvány esetében felügyelőbizottság és könyvvizsgáló kijelölése és működése kötelező. Mindkét szerv a kuratórium tevékenységének megfelelőségét és szabályszerűségét hivatott ellenőrizni. Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlását az alapítvány kuratóriumára bízta, úgy a vagyonkezelő alapítványnál alapítványi vagyonkezelő kijelölése kötelező. Az alapítványi vagyonkezelő független, megfelelő képesítéssel és státusszal rendelkező személy, vagy szervezet lehet (elsősorban könyvvizsgáló, vagy ügyvéd, vagy más, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező személy). Feladata annak az ellenőrzése, hogy a kuratórium tevékenységét a jogszabályok, az alapító okirat és az alapítvány befektetési szabályzata szerint végzi-e.
Német nyelvterületen a magánalapítvány népszerű és sikeres módja a nagyobb értékű családi vagyonok egyben tartásának és átörökítésének. Számos családi tulajdonban álló német vállalatban tulajdonolják a tulajdonos család tagjai magánalapítványokon keresztül a vállalat részesedéseit, és jelentősebb ingatlanvagyonoknál, de akár szellemi alkotásoknál is gyakori az alapítványi tulajdonlás. A trust formájában hasonló megoldás megfigyelhető az angolszász országokban is.
A családi vagyon egyben tartása és ezáltal értékének megőrzése adhatja a magyar vállalkozó családoknak is a vagyonkezelő alapítvány hozzáadott értékét, így alkalmazása is ott várható, ahol a vagyon egyben maradása szükséges értékének megóvásához. Ezért a vagyonkezelő alapítvány kifejezetten sikeres módja lehet a generációváltást megélő családi vállalkozások egyben tartásának és értékük megóvásának. Az új jogintézmény sikere azonban elsősorban az azt körülvevő adójogi és pénzügyi szabályrendszeren, valamint az alapítványi vagyonok kezelését ellátó professzionális szakértői kör kialakulásán múlhat.